Az egyesületről | Adományok | Hírek | Írások | Zarándoklatok | Galéria
Molnár V. József | Gergely István "Tiszti" | Csapai Árpád Szilárd
Gál Hunor: Széphavas története | Orbán Balázs: Székelyföld leírása | Gál Péter József: Ég szülte...

Szentlélek régi-új hajléka épül a Szép-havason

Gyimesfelsolok Szép-havasán a Szentlélek tiszteletére kokápolna emeltetett a középkorban. Emberöltőkön át a moldvai csángó magyarok Szent László útján jőve itt találkoztak székely zarándok testvéreikkel Csíksomlyó Pünkösdjére igyekezvén, és itt köszöntek el egymástól visszafele vezeto útjukon. A szép-havasi kápolna a nemzet egyesülésének szent helye volt - vélekedik róla Orbán Balázs - amíg Mária Terézia ("veszteglő intézetek" felállítása, 1744) meg nem tiltja a moldvai csángók Erdélybe jövetelét. Mária Terézia a kápolnát is leromboltatja.

MolnarV

2008-ban erdélyi székhelyű Szép-havas Egyesület alakult Gergely István (Tiszti) és Molnár V. József társelnökletével, hogy a Szentlélek-kápolna eredeti helyén egy emlékhely felépítését segítse. A 2009. év lelket szabadító Pünkösdjének hétfőjén több száz zarándok, imádságos-énekes jelenlétében Gergely István és Csapai Árpád tisztelendő urak egyházi - és az általam mondott, ősi boráldásával a kápolna "alapfája" letétetett.

A szép-havasi kápolna tervét Tamás Gábor építész 2009 karácsonyára készítette el. Terve szerint a hajdan volt kápolna szentélyének helyén épül föl majd a körkápolna, kőből, fazsindely tetőzettel. E kicsi szentegyház lelkünk fényt óhajtó - őrző boldogasszonyságát erősítheti majd keresztelők, az emberélet szakaszos avatódása az egy és oszthatatlan örök Isten jézusi liturgiájának alkalmain, és a Teremtővel való meghitt találkozások szentséges idejében, miképpen tették ezt az elhomályosított régiségben jurta nagyságú kerektemplomaink. A régi kápolna kőfalát megőrizzük, jelezve ezzel az új épületszerves kapcsolatát a régivel.

Harmadik szakasza része lesz majd az újnak: a fönt említett kettőt tágasabb térrel körbeölelő, köldök magasságú kőfala, s a toronyalja kettős kőkapuja. A tágas tér kőfalán a kápolna oldalát jelölő faoszlopok vannak, csupasz tetőgerendázata a lemeztelenített, a pusztult, pusztított múltat és egyben a befejezetlenséget is idézi. E látvány mintegy fölszólít arra, hogy Istennek házát köréd, bensődbe földi életed elfogytáig fáradhatatlanul építened kell. Ám e kápolnát idéző puszta szerkezet, ha imádságos lélekkel vagy benne a Mindenség sten alkotta templomát engedi láttatni, az Élő Templomot, amelyben: a mindig változóban az Örök Változatlan tartja szentmiséjét.

A Szép-havas Egyesület vezetői, a tervező, a kivitelező szándéka szerint, az építési engedély birtokában, 2010. nyár elején elkezdodhet az építkezés, és Isten segedelmével 2011-ben fölavathatjuk Szép-havas Szentlélek-egyházát, melynek zsindelyezett toronyszerkezetében a régi kápolna harangja hív majd énekelni, imádkozni - hálaadásra. Fölavathatjuk a meggyalázott, a keresztrefeszített, szórttá tett nemzetünk egyesülésének legújabb kori, Teremtő adta szent házát, helyét.

Molnár V. József

vissza




Szép-havas

A legenda szerint Szépvíz község nevét Szent László királyunk adta. Messze a falu fölött tündöklik a Szép-havas. Az évszak minden szakában valóban "szép". Miért ne gondolhatnánk azt, hogy ennek a csúcsnak a nevét ugyancsak szép királyunk, László adta, hisz a legenda szerint, amikor a hegyről leugratott lovával, akkor nevezte el a vizet és a települést "szép"-nek. Azt gondolom, hogy a "szép" hegyünk attól is szép, hogy gyakran megnyílik az ég és kiárad a kegyelem, amely érzékelhető és kézzel fogható. Ezt László királyunk előtt is megtapasztalhatták őseink, akárcsak mi, kései utódok. Századokon át, szent félelemmel őrizték az ég-várat, mert ismerték muködését.
Igen, őrizték, itt lent a székelyek, fent az égiek, ki-ki a maga kapuját, hogy az arra méltók között átjárhatóság legyen. A széphavasi őrzők nemcsak a Szentlélek szentélyét, hanem a mellette lévő őrhegyen álló lármafát is gondozták. Hogyha e kapun gonoszok akartak átlépni, azt megakadályozták.

Már nagyon régen nincs őrző a várnál, ezért a gonosz elfoglalta a völgyeket és azok bejáratait. De szerencsére újra kezdjük érzékelni szent kapuinkat, azok fontosságát, védelmi szerepét. Idonkét kijárunk nyitogatni e kapukat, várni és válaszolni az égből érkező üzenetekre.

Találjuk meg és keltsük újra életre szent helyeinket! A Szép-havas felfedezésével őrhelyeink száma eggyel gyarapodott, de még van tennivaló.

Szeretettel:
Gergely István, Tiszti
a Széphavas Egyesület társelnöke

vissza



Magyar szent hely visszaállítása

Sokat gondolkoztam, hogy őseink miért építettek kápolnát ennyire távol a lakott településektol. A Szép-havas megközelítése sem könnyű dolog, akkor is, ha valószínűleg az országút valamikor itt húzódott és igaz, amit a régiek állítanak, hogy az országutak valamikor nem a völgyekben, hanem a hegygerinceken húzódtak. Vajon miért építettek kápolnákat ilyen távol és általában domb- vagy hegytetőn? Erre nem kötelezte őket senki valószínuleg még a szentistváni rendelet sem, mely szerint minden tíz falu templomot kellett állíttasson.

Azt hiszem, túl kevéssé szolgál magyarázatként az, hogy valaminek az emlékére. Hiszen az emlékek - bár megvan a szerepük -, mégsem elegek. Hittitkainkban is, amikor a szent áldozatot, a szentmisét bemutatjuk, azt mondjuk Jézus szavaival, hogy "ezt cselekedjétek az én emlékezetemre...". Ez is emlék. Na, de milyen emlék? Olyan, amely belevisz az emlékeztető által egy már meglévő isteni valóságba. Hasonlóan régi, szent emlékhelyeink visszaállítása is egy olyan hittitokba vezet be minket, aminek őseink, akik közelebb álltak Istenhez, a természethez és a teremtett világ titkait jobban ismerték, mélyen részesei voltak. Ráadásul ezek, minden egyes esetben a természetfölöttinek a hétköznapi életünkbe való bevonásáról szólnak.

A szép-havasi Szent Lélek-kápolna visszaállításának szándéka Istenre mélyen nyitott és nemzetszerető emberek ihletettségébol, szent lelkesedésbol és abból az egységes felismerésébol született, amiben mindannyian érezzük, hogy a magyar jövendő felelősségteljes építésének hordozói vagyunk. Áldott nemzetünk újjászületésének szándékát Teremtőnk mélyen a szívünkbe ültette, ami - hál'Istennek - egyre elterjedtebb jelenséggé válik. Ezen a helyen olyan emberek gyűlnek össze, akik nem csupán meddő megemlékezésekbe vesznek, hanem tudják, hogy minden a szellemből születik ujjá, a megújító Szentlélek sugallatára. Ennek a helynek is az a szerepe, hogy e szándékot hordozza, érlelje, látható alakban megjelenítse és továbbítsa mindeni nyitott szívű, Istentől e nemes feladatra felkészített ember számára.

A felismerés, a hittitokba való bekapcsolódás fokozatos, ezért egységbe fog össze ugyan bennünket, de különbözo fokon. A kápolna alakja ezt jelképeiben hordozza: legbelül a megépített körkápolna a keresztelokúttal, majd a régi kápolna falai és végül egy nagyobb kiterjedésű faváz, mind azt jelzik, hogy ennek a szent célnak minden egyes magyar a teljes Kárpát-medencében, vagy bárhol a világban, tudatosan vagy tudattalanul a hordozója a magyar küldetésnek. A kápolna fedetlenségével és nyitott falával azt jelzi, hogy kész a végtelen befogadásra.
Szolgálja e szent hely újjáépülése a magyar egység és küldetéstudat Isten akarata szerinti újjászületését Kárpát-hazánkban.

Csapai Árpád Szilárd
a Szép-havas Egyesület vezetőségi tagja

vissza