Az egyesületről | Adományok | Hírek | Írások | Zarándoklatok | Galéria


A program letölthető innen.



Újra felépült a Hazafiság Őrtornya

Kápolna szentelés a Széphavason 2014. pünkösd hétfőjén

 

A Hazafiság Őrtornyának nevezi a legnagyobb székely Orbán Balázs a Gyimesekben,  Széphavason épült a Szent Léleknek szentelt kápolnát. „1744-ben a veszteglő intézetek felállításakor betiltatott a moldovai csángók kijárása; ekként kíméletlen kezekkel tépetett szét azon szent kötelék, mely idegen földön lévő testvéreinket egybefűzé a hazával, és a szentély, a hazafiasság ez őrtornya, összeomlott feledett rommá változott át, azzal egyszersmind elszakíttattak tőlünk a haza emlőin oly szeretettel csüngő testvéreink; de a mostoha idők ne feledtessék el őket, ne, mert a végveszélytől megmenteni, s a szeretet kötelékével újból e hazához csatolni parancsolja az észszerű kötelesség érzete mellett a hazának intőszava is.” (Székelyföld leírása) Jelentem immár újra épült Hazafiság Őrtornya hogy, a szeretet kötelékével újból egymáshoz csatolja szétszóródott magyar testvéreinket, éltető isteni személyünk a Szentlélek által. 2014. június 9-én, pünkösd hétfőn Tamás József püspök atya, erdélyi paptestvéreivel közösen, szentmise keretén belül, kb. négyezer zarándok jelenlétében, megáldotta az adományokból megépült Szent Lélek kápolnát. Ki gondolta volna hosszú évekkel ezelőtt, amikor magányos búcsújáróként, imádságos lélekkel egyedül jártam fel a Széphavasra pünkösd hétfőjén egyszer majd ezrek fognak követni! Igen mert a Szentlélek így akarta. Nem új búcsújáróhely keletkezett, hanem az Isten által a réges-régi korokban megszentelt hely éledt ujjá. Hiszen itt már a középkorban is pálos kolostor állt, három kápolnával, Szentlélek, Szép Szűz Mária, Keresztelő János templomaival. Sőt 1651-ben X. Ince pápa még a kiváltságos oltár búcsúját is megadta nekik.

A kápolnaszentelő búcsúnkra, a magyar testvéri összetartozás jegyében, számos helyről jöttek. A helybeli gyimes-felsőloki búcsújárók az anyaországiaikkal gyalogoltak fel zarándokmenetben Cierek-patakáról Molnár V. Jóska bácsi vezetésével. De nagyon sokan jöttek a Fügés-tető felől is. A felsőlokiak mellett más gyimesvölgyi csángó testvérek is eljöttek, sőt a moldvaiak is itt voltak.  Az anyaországiak között szép számmal megjelentek a kápolnaépítő kalákások és adományozók is, a korábbi évek más zarándokaival együtt. De rengetegen voltak olyanok is, akik most csak először jártak itt a hegyen. Papjaik vezetésével keresztaljak alatt, székely viseletben, búcsús zászlókkal feljöttek gyalogszerrel a Csiki- medencéből Csíkszépvíz, Csíkszentmihály, Ajnád és Csikszentmiklós falvainak zarándokai is.

A szentmise előtt énekek és beszédek hangoztak el, Hárs Klári konferálásával, Antal Imre népi zenekara közreműködésével. Először Orbán Balázs írását olvasták fel a Széphavasról. Utána Vas Nimród felsőloki plébános atya a helybeliek nevében köszöntötte az egybegyűlt sokaságot. Majd Esztány Zsolt építő mondta el gondolatait az építkezés szépségeiről. A kalákások képviseletében Andrikó László következett, aki veretes szavaival,  a kápolnaépítés küzdelmeiről és nehézségeiről is szólt. Ez után Molnár v. József,  néplélek kutató, a Széphavas Egyesület elnöke, mondta el várva várt szavait, melyben megköszönte a sok-sok önkéntes segítséget, melyből megépült a kápolna, majd a Tímár Zsombor gyimesfelsőloki, Ferenczi Tibor csíkszépvízi  polgármesterek következek, végül a sort Magyarország bukaresti nagykövete, Zákonyi Botond zárta.

A beszédek közül elsősorban Molnár v. Józsefnek, a Széphavas Egyesület, most 84 éves elnökének kell kiemelnünk szavait: „Az ember, amikor már saját életútján haza felé ballag, az ember, azt nagyon jóesően veheti tudomásul, hogy él a nemzet-e hazán, és él a világ végezetéig, a teremtő Isten akaratából, a teremtő Isten adta szeretettben, múlhatatlan, hatalmas, legyőzhetetlen szeretetben….. A Jó Isten gondoskodott arról, hogy Jézus hitében a magyarság java megmaradjon és Jézus hitében magyarság java megmaradt. A Földön a Sátán uralkodik, de az Isten akarata felette van, felette lesz az idők végezetéig. Aztán ez a kápolna itt hátul. Csuda hely ez, a világ tetején vagyunk, ezt a helyet is a teremtő Jó Isten jelölte ki arra, hogy a magyarok,  amikor a Szent Lélek hatalmas erővel árad ki ránk, a magyarok itt találkozzanak egymással….. Isten akarata fölötte van a gonoszságnak, mert lám ez a kápolna megépült……. Ez a kápolna áll, mert él magyar e hazában”

Tamás József püspök atya szent beszédében elmondta. „A kápolna a templomnak kicsinyített mása, de mert kisebb mint a templom, azért szentségében nem marad alul, egyenértékűvé válik a templommal. Hiszen úgy a templom, mint a kápolna Istennek hajléka közöttünk emberek között, és éppen ezért áldjuk meg és tesszük szent hellyé a megáldással, hogy az istennel való találkozásunknak legyen méltó helye…….Ahogy a múltban, hosszú évszázadokon keresztül ez a szent hegy is szent hely volt, mert a kápolna azzá tette, úgy ezután is ez a megszentelt kápolna szent hegyé teszi……. Hozzánőttek a hegyek Jézus Krisztushoz……Az Úr Jézus a Tábor hegy tetején változott el színében, ragyogtatta föl a kiválasztott három apostol előtt az Ö isteni valóságát. Ott mondta el azt Péter apostol, ami azóta is mindannyiunk számára lehet nagyon szép tapasztalat - Uram jó nekünk itt lennünk-  Ma is elmondhatjuk itt ezen a hegyen, Uram jó nekünk itt lennünk…… Szép és dicséretes dolog, hogy ez a kápolna újra épült és helye lehet ennek a nagy zarándoklatnak, amelyet évről évre megismételtünk és ahol világ magyarsága szépszámba mindig összegyűlhet…… ”

A szentmise után Antal Imre zenészeinek vezetésével táncra perdült a zarándok közösség. Jókedvű beszélgetések, koccintások,  falatozások folytak.

Néhányan bementünk a kápolnába, ahol spontán, közös éneklések, imádkozások alakultak ki. Egyszerre csak ott volt közöttünk a Szentlélek, eufórikus állapotba kerültünk, mindenki elkezdte testvériesesen ölelgetni a másikat boldogságában. Az Úr megnyilvánult, személyesen áldotta meg a kápolnát.

 

2014. augusztus 20. Szent István király ünnepén

              Platthy István

Jóska bácsi és a püspök atya ünnepségen elhangzott beszédei az alábbiakra kattintva letölthetőek:

Molnár V. József
Tamás József püspök atya /1
Tamás József püspök atya /2  




Pünkösdi zarándoklat 2013



Tisztelt Kápolnaépítők! Kedves Barátaink!


A Széphavasi kápolna az idei pünkösd hétfőn is tovább elevenítette a régi hagyományt. Csángók, székelyek, magyarok együtt ünnepeltek vitték innen haza a Szentlélek lángját!

Idén az épülő káponla köré elhelyezett téglák nemzeti színü szallagjait, téglajegyként vihették haza az adományozni akarók. Ebből jelentős összeg gyűlt össze: 118 000 Ft, 832 Lej, 15 Euro. Ami 180 000 Ft, vagy 2400 Lej összesítve. Ha 500-an voltunk, akkor mindenki 10 db kisméretű téglát vásárolt meg, összesen 10 raklap ami az eddig beépített kisméretű téglamennyisége. Az Egyesület ez úton is köszöni a fontos segítséget!

A mise ideja alatt tomboló erős szélvihar sajnos magával sodorta az egyik kitűzött nemzeti lobogót. Épp azt, amely a Debreceni Magyarok Szövetsége ajándéka, Bereczki Antal kezdeményezéséből. 2012. dec. 21.-én Debrecenben szentelték meg, ráhímezve Szent Korona a Kárpátmedencében. Ezért is különösen sajnálatos, hogy azóta sem találjuk. Segítséget kérünk! Aki tud a lobogó hollétéről, esetleg látta merre sodródott jelentkezzen!


Köszönjük mindannyiunk jelenlétét az Ünnepkörön.

A Duna TV által, a 2013 évi pünkösd hétfői zarándoklat alkalmával készített összeállítás, mely a televízió "Isten kezében" című műsorában került adásba itt tekinthető meg.

Pünkösdi zarándoklat 2012




A 2012. évi széphavasi zarándoklatról készült képes hangos összeállítások az alábbi linkeken tekinthetők meg:

Platthy István első beszéde
Molnár V. Jóska bácsi első beszéde 1/2
Molnár V. Jóska bácsi első beszéde 2/2
Molnár V. Jóska bácsi második beszéde
Molnár V. Jóska bácsi harmadik beszéde
Szentmise a kápolna romoknál 1 rész
Szentmise a kápolna romoknál 2 rész

Pünkösdi zarándoklat 2011


Kedves Barátaink!

Az idén is Pünkösd hétfőn, a már több éves szokásainknak megfelelően, zarándokoltunk a Szép Havasra. Szép időben, a Ciherek patak mellől indult a 4-500 fős lelkes zarándokcsapat, sok helyi csángó és csíki székely részvételével, ami külön örömünkre szolgált. A szokásos helyeken megállva, meghallgattuk Jóska bácsi rövid előadásait, megcsodáltuk a szépen virágzó boldogasszony papucsát, és imádkoztunk és énekeltünk a magyarság egységéért és megújulásáért.
Felérve a Szép Havasra, azt kell mondjam, szokás szerint, felhő kerekedett és az eső jól megáztatott bennünket. De ahogy jött, olyan gyorsan el is ment és kezdődhetett a szent mise.

Történelmi alkalom volt ez a mostani, mert a szakadó eső ellenére feljött a Szép Havasra Hatos Mihály gyimesfelsőloki, és Bodó György gyimesközéploki plébános, akik Csapai Árpád egyetemi lelkésszel, aki az egyesületünk vezetőségének a tagja, együtt mutatták be a szentmisét.
Ismét ott volt a zarándoklaton Tímár Zsombor László, gyimesfelsőloki polgármester és Bodor Imre a helyi egyháztanács elnöke is. Ígérte a jövetelét Salamon József atya, gyimesbükki plébános is, de más halaszhatatlan elfoglaltsága miatt, végül is nem tudott jönni. Ígérte, hogy jövőre feltétlenül jön ő is. Így válhat az egész gyímes völgyének a közös ünnepévé ez a régi-új zarándoklat.

Zarándoklat a Szép-havasra 2009-ben
Alapfa-letétel Pünkösdhétfőn


A zarándoklatról készült kisfilm itt (jobb klikk után "megnyitás új fülben/ablakban" angolul "open link in new tab") tekinthető meg.

          Olyan idő köszöntött ránk Pünkösdhétfőnek reggelén, amire azt mondják, hogy "a kutyát sem zavarják ki". Hideg és szünni nem akaró eső. Ennek ellenére 450-500 zarándok gyülekezett Gyimesfelsőlokon a Ciherek-patakánál, hogy részt vegyen a Magyar Hagyomány Műhely és a Szép-havas Egyesület által meghirdetett zarándoklaton.          
A zarándoklatot Molnár V. Jóska bácsi és Platthy István vezették. Útközben Jóska bácsi megmutatta és beszélt a csak ezen a környéken található különleges orchidea-fajtáról, a Boldogasszony papucsáról. Késobb egy olyan helyen, ahonnan jó idő esetén csodás kilátás nyílik, a Mennyei Atyád dicsőítő imádságra megállt a zarándokmenet.  

MolnarV
Az út nagyobbik részét Jóska bácsi egy ló hátán tette meg

          Megérkezésükkor a szép-havasi kápolnaromnál már ott volt a helyiek egy népes csoportja, velük jött egy hagyományos gyimesi zenét játszó zenekar is, akik a zarándokcsoport megérkeztéig hangolták a már ittlévő zarándokokat. A zarándokok egy csoportja a kápolnarom területén, kéz a kézben összefogózva, imádsággal kérték az égiektől az jobb időt és a napsütést. Kérésük meghallgatásra talált, mert lassan oszlani kezdtek a felhok és az ég egyre világosodott.

Platthy1

        A zarándoklatok történetének ismertetésével kezdte Platthy István a szertartást:          
"Ezt a helyet őseink építették a Szentlélek tiszteletére. A hagyomány szerint Szent László feljött erre a hegyre, körülnézett és megállapította, hogy milyen szép ez a táj. Ettől kezdve hívják, a hagyomány szerint, Szép-havasnak. Berszán Lajos atya volt az, aki a 90-es évek elején a helyiekkel feljött ide és Szent László napján szentmisét mondott. Amikor az általa alapított csángó gimnázium kicsengetése miatt már nem tudott feljönni, hogy az ősi hagyomány ne szakadjon meg, gondoltam, egyedül jövök fel és imádkozom ezen a szent helyen. Nem gondoltam volna, hogy néhány év múlva ennyi ember fog követni. A Jóisten kegyelme engem használt eszközül és a búcsújárás nem maradt el. Ma odáig jutottunk, hogy ennyi ember jön erre a zarándoklatra és szándékaink szerint itt felépül egy kis kápolna. Nagy szeretettel köszöntöm a helyieket, köszönjük, hogy megőrizték ezen a tájon a magyar nyelvet és örülök, hogy eljöttek. Külön köszöntöm a köreinkben moldvai csángó testvérünket, Szarka Mericet, Máriát, aki Külsorekecsinbol érkezett és gyönyörű moldvai népdalokat fog nekünk énekelni."
Platthy2
         

A szertartás első imádsága a Jézus királyhoz szóló litánia volt, az előimádkozó Platthy István és Hargitay András voltak.
          Ezt követően Molnár Jóska bácsi Jézus színeváltozásáról beszélt, majd így folytatta: "Mi magyarok abban a kegyben részesültünk, hogy Krisztus király koronát küldött nekünk. Ez a magyar Szent Korona, túlmutatva önmagán, a közénk született Istent, Jézust idézi meg. Ezzel a koronával nekünk feladat adódott, és nem is akármilyen. Az, hogy itt Európa kellos közepén keresztény állam valósuljon... Ez a feladat most is ránk vár. De félni semmi okunk sincsen, mert Jézust, a mi örökös királyunkat az Atya ültette a trónra és onnan semmiféle sátáni hatalom nem tudja letaszítani... Igen van királyunk és a Boldogasszony személyében királynőnk, ezzel a királysággal be tudjuk tölteni a feladatunkat, meg tudjuk valósítani ebben a sátáni világban a szeretet országát. Csak csendben befelé kell figyelnünk és meglátjuk saját lelkünk templomában Jézust, az örökös királyunkat és Boldogasszonyt, az örökös királynonket.
          Az éneket követoen a Szentlélekhez szóló litánia hangzott el.  

          "A Szentlélek, minden órában, minden percben kiárad ránk - kezdte a litánia utáni beszédét Jóska bácsi - és nekünk magyaroknak adott egy helyet, ahol különösen érezhetjük ezt a kiáradást, és ez a hely Csíksomlyó... Az a sátáni hatalom, amely pusztulásba akar bennünket taszítani, naponta, óránként gerjeszti bennünk a félelmet... De akkor ott régen, és azóta is minden pünkösdön megtörténik a csoda, mintha szél támadt volna, az ablakok kinyíltak és az apostolok feje fölött kettős lángnyelv jelent meg, kiáradt rájuk a Szentlélek és közülük a leggyávább, Péter felállt, kinyitotta az ajtót, kilépett rajta és prédikálni kezdett, mire háromezren megtértek. A Szentléleknél hatalmasabb erő nem volt, nincs és nem is lesz a világon, csak hited legyen ember.
          Ami itt tavaly Gyimesbükkön elkezdodött, amikor először futott be a jelképpé vált címeres Nohab-mozdony, nagyon sokan voltunk ott egységes akarattal, mert kiáradt ránk a Szentlélek. Tavaly itt a Gyimesekben, a Keleti-Kárpátokban, a teremto Úr akaratából, a Szentlélek erejével megkezdodött a nemzet újraegyesítése. Ez most már megállíthatatlan folyamat...a magyarság hazájának a határa a Kárpátok ölelése, Boldogasszonyunk áldó ölelése. Higgyél ember és engedd, hogy a Szentlélek kinyissa az ablakokat, de a cselekvés kapuját neked kell kinyitni."

Mokos
          A beszéd után Mokos Andrea elénekelte az "Üdvözlégy kegyes Szent László király... csillagok között fényességes csillag" kezdetu népi egyházi éneket.  

          Platthy István arról beszélt, hogy Szent László volt az, aki megszervezte a határvédelmet, őrkápolna rendszert épített... és ez a szép-havasi kápolna is ennek az egyik tagja volt. Ma is, ha valaki feljön a havasokba, akkor arra nem azt mondják, hogy kirándul, hanem azt, hogy vigyázkodik. Ez is ennek az emléke.
          A Szent László litánia után Jóska bácsi arról kezdett beszélni, hogy "Szent László, a mi táltos királyunk erejét, Attilától, Attila Nimródtól örökölte... Szent Lászlótól, Bocskay István, Rákóczi Ferenc, majd Horthy Miklós. Ők a mi fehér lovas hőseink, akik a világot megtartó életet, jóságot képviselik az idők végezetéig... Itt, ezen a helyen csodák történnek. Ma is, amikor jöttünk felfelé, eső vert bennünket, és lám, amikor elérkeztünk a Szent. László litániához, kisütött fölöttünk a Nap.
Higgyétek el, hogy a mostani Pünkösd is ilyen üzenet volt a számunkra, hiszen Pünkösd szombatján alaposan eláztunk, megpróbált bennünket a Jóisten, de tegnap Pünkösd napján felragyogott ránk földi környezetünk fényessége, a Nap. A mai nap is eső vert bennünket, de amikor együtt tudunk imádkozni, eggyé tudunk lenni lélekben, óhajtásban, akkor a Jóisten akaratából, megint ránk sütött az áldott Nap. Higgyétek el, hogy ez lesz a holnapunk és a holnaputánunk is. Igen sok megpróbáltatás vár még ránk, de ha bírjuk és a Szentlélek erejével tesszük a dolgunkat, akkor nagyon hamar ránk ragyog Isten áldott napja."
          Ezután ismét Mokos Andrea ajkán zengett fel a régi csíksomlyói himnusz az "Ó, én édes jó Istenem, oltalmazóm, segedelmem."
          Jóska bácsi a jurtáról beszélt, és az ennek a mintájára készült körtemplomokról, amik minden régészeti vélemény ellenére valószínusíthető, hogy a IX.- X. sz.-ban épültek a Kárpát-medencében, mert Árpád magyarjainak a java ide keresztényként érkezett... Ezekben a körtemplomokban egészen más történt, mit a hosszhajós templomokban....Miért fontos a kerek templom? Azért, mert ha találkozni akarsz a Jóistennel, akkor ez ad annak alkalmát, itt érezheted az Ő közelségét és a lelkedben találkozhatsz a Boldogasszonnyal is.
          Külsőrekecsinyi vendégünk, Szarka Meric énekelte az "Ó, áldott Szuzanya, mennyei szép rózsa, boldog mennyországnak, drága gyöngyvirága... Vigyázz reánk, édesanyánk, angyalok királyné asszonya!"  kezdetu, gyönyörű csángó éneket.

Szabo
            "Idén is jó volt magyarnak lenni itt a Gyimesekben, és nem véletlen, hogy ez Pünkösdhöz kapcsolódik" - kezdte a beszédét Szabó Mihály, a tavaly alakult Szép-havas Egyesület titkára. - "Gyimes mára zarándokhellyé vált, egyesületünk megalakításával ehhez szeretnénk mi is hozzájárulni. Felhívásunk, hogy itt egy emlékhelyet szeretnénk építeni, visszhangra talált nemcsak a belső magyarországi érdeklodok, hanem ami a legfontosabb, a helyiek között is. Támogatásáról biztosított bennünket a most itt jelenlévő Tímár Zsombor László, Gyimesfelsolok polgármestere, Papp Imre alpolgármester. Ferenci Tibor, Csíkszépvíz polgármesterének közbenjárására, a Csíkszépvízi Erdő Közbirtokosság nevében Gál Antal elnök felajánlotta, hogy a kápolnaépítés céljára biztosítják a kello mennyiségu faanyagot. Szélyes Fekete Csaba irányításával, a gyimesi szakrális hagyományoknak megfeleloen Karácsony és Vízkereszt között, csíkszépvízi favágók vágták ki a fákat. Az erdőből való kiszállításhoz Szabó Károly felsoloki gazda szervezett brigádot. Az igen tekintélyes mennyiségű fát Antal András felsoloki szállítási vállalkozó szállította, részben ingyen, Ferenczi Attila gyergyóújfalusi rönkházépítési vállalkozó telephelyére, ahol időközben elvégezték a kello mennyiségű fa háncsolását és favédoszerrel való kezelését. További feldolgozásra akkor kerül sor, ha elkészülnek a pontos tervek. Külön köszönet a Budakeszi Kultúra Alapítványnak, akik az építéshez érkezo pénzadományok gyűjtésére bankszámlát nyitottak. Eddig pénzadományként kb. 1,5 millió forint érkezett. Tudjuk, hogy milyen a gazdasági helyzet Magyarországon, így nagyon köszönjük és továbbra is várjuk nagylelku adományaikat.

          Jóska bácsi arról beszélt, hogy "...Ez a hely a Kárpátokon túli és a belső magyarság egyesülésének a helye volt. Ez volt 1744-ig, amikor is Mária Terézia határzárat rendelt el, ami egy, a Habsburgok által kezdett népirtás első szakasza volt. ...leválasztják a magyarság javát, hisz a moldvai testvéreink, a mai napig a magyarság java, hiszen ősi hitünket ok tartották meg a legkerekebben. Ők azok, akik a legtermészetesebben a kerek Isten világában élnek....Tavaly Gyimesbükkön megkezdodött a magyarság nemzetté szervezodése, és ez most itt folytatódik. Nem mi neveztük ezt a helyet szentnek, ezt Isten választotta ki és ezen túl is a magyarság egyesülésének szent helye lesz. Terveink szerint, Isten akaratából és a mi buzgalmunk eredményeként, itt állni fog a kápolna. Biztos vagyok benne, hogy a fárasztó út ellenére egyre többen leszünk, mert egyre többen érezzük, hogy él nemzet e hazán. Isten akaratából, mert Ő nem akar elveszíteni bennünket. Velünk az a célja, hogy az élő Isten egyetlen törvénye, a szeretet meg ne fakuljon."

Mokos

          Gergely István, Tiszti a "hasburgokkal" kezdodött, törökkel, tatárral folytatódó népirtásról beszélt, ami mind a mai napig, finomabb eszközökkel ugyan, de tart. "...A múlt év végén, amikor a Csibészekkel itt ásatásokat végeztünk, állatok legelésztek a környéken. Egészen közel jöttek, és ide feküdtek le, egészen közel a kápolnarom mellé. Ezután madarak jelentek meg az égen, Mátyás király madarai, a hollók. Ellenorizték, hogy mit csinálunk, bíztattak bennünket és ez nagy öröm volt számunkra. Most csütörtökön is, amikor kijöttünk az alapfa helyét kiásni, megint megjelentek a hollók. Mikor befejeztük a munkát, körbeálltunk és imádkozni kezdtünk. Az eddig borult ég kiderült, és ránk sütött az élo Isten napja. Olyan csodálatos, olyan szép volt, éreztük, hogy megnyílik az ég és árad a kegyelem. ...Ma is, amikor ide megérkeztünk, még zuhogott az eso, az egyik testvérünk megkért, hogy álljunk itt körbe, fogjuk meg egymás kezét és kérjük a Mindenhatót, hogy állítsa el az esot és mire a szertartás kezdodik, süssön ki a Nap. Megvallom oszintén, én pap létemre nem hittem benne, de amikor megtörtént, megkövettem ezt a testvérünket. Köszönöm Istennek! Higgyétek el, ha ezzel az elhatározással vagyunk együtt, akkor megnyílik az ég és árad a kegyelem. Ezeknek az igazságoknak és valóságnak a tudatában áldjuk meg és helyezzük el az alapfát."

Szabo

          "Az Atya, a Fiú, és a Szentlélek nevében" - kezdte, a feszületet magasra tartva, az alapfa-letételi szertartás imáját Csapai Árpád Szilárd, csíkszeredai egyetemi lelkész, a Szép-havas Egyesület vezetoségének tagja. "A Szentlélek kössön össze bennünket, aki megteremti a szentek közösségét és a mennyei udvar és a köztünk való átjárhatóságot. Hívjuk az ég angyalait erre a szertartásra, saját orzoangyalainkat, a helynek az orangyalát, Szent Mihály arkangyalt, Erdély fo védoangyalát, a Kárpát-medence angyalát, Gábriel, Rafael, Uriel orangyalokat, fejedelmeket, uralmakat, trónusokat, szeráfokat, a Szuzanyát, az angyalok királynojét, Szent István, Szent László királyokat, Árpád-házi Szent Margitot, Szent Erzsébetet, boldogemléku Márton Áron püspököt, Mindszenty József bíborost, a megdicsoültek sorában lévo minden magyar mártírt és szentet, azokat is, akik ismeretlenül vérüket ontották a hazáért, a magyar vértanúkat. Amikor megteremtodik az egység a mennyei udvarral, akkor kérjük a Mennyei Atyát, papságunk hatalma által oldozzon fel bennünket minden sötét ero és átok alól.
alapfa
Az alapfára egyenlő szárú keresztet faragtak

Szabadítson meg a tudat homályától, a félelmektől, a gyávaságtól, a hamisságtól, a megosztottságtól, a széthúzástól, a bizalmatlanságtól, a reménytelenségtől, a szomorúságtól, a hitetlenségtol, az önzéstol és a szeretetlenségtől. Amen."  

          Szenteltvízzel meghintette az alapfát, majd Jóska bácsi, régi szokás szerint vörösborral keresztet rajzolt rá: Szent János-áldásban részesítette.  

          Az alapfát Jóska bácsi helyezte a helyére, a küszöb alá, a gödörbe, melyet Petres László, csíksomlyói fiatalember temetett be, aki a pünkösdi vetélkedőjátékokban elnyerte a pünkösdi király címet. Nemcsak pünkösdi királyként, de neve által is Szent László királyunkat idézte meg.  

Timar
Tímár Zsombor László beszél

          Tímár Zsombor László, Gyimesfelsőlok polgármestere is köszöntötte a helyiek nevében az egybegyult zarándokokat, támogatásáról biztosította kezdeményezésünket, és reményét fejezte ki, hogy az emlékhely felépítésével a magyarság egységének megélésére újabb szent hellyel leszünk gazdagabbak.  

Mokos
Papp Lajos beszél

          Papp Lajos professzor a több évezredes magyar küldetésről beszélt, melynek teljesítése napjainkban talán fontosabb, mint eddig bármikor, mert nemcsak a magyarság, hanem az egész világ megmaradása a tét.  

Mikor a szertartásunkat a himnuszok eléneklésével befejeztük, már verofény volt és a Nap melege fizikailag is érzékelhetové tette a mennyekből felénk áradó kegyelmet.

Végezetül álljon itt egy búcsújáró leány zarándoktestvérünknek a látomása:
 
"Pünkösdhétfon a Széphavason a következő látomást kaptam. Olyan sokan voltunk, hogy hatalmas karéjban tudtunk csak körbeállni. A köpönyeges Máriát láttam fölénk magasodni, kék köpenyével óvólag, áldólag zárt körbe minket. Egyik zarándoktársunk a napba nézve imádkozott, a napot kéknek látta, amelyet aranykoszorú vett körül, s körülötte a Kárpát-medencét látta rózsaszínben. Amikor a litánia során a hosök és a szentek, az angyalok segítségéért imádkoztunk, újraláttam azt a körcsarnokot, amit a 2002-es látomásban láttam. Végeláthatatlan sorokban ültek ott, fölénk magasodva. Egyik zarándoktársunk azt látta, hogy a Kárpát-medencét áthálózó barlangrendszerbol lovasok jöttek föl, angyalok, s szentek pedig az égből, és körbeálltak minket egyre magasodó körökben. Középen egy fénykápolnát láttam, ahol Szent László térdelt és imádkozott arany és vörös köpenyben. Hajából napsugarakként áradt a fény. Késobb elromlott a mikrofon és ezért közel kellett mennünk az oltárhoz. Ekkor láttam meg, hogy a hely, ahol Szent Lászlót láttam imádkozni, az alapfa letételének helye volt."
Az egyik búcsújáró leány


A szöveget eredeti hangfelvételek alapján, Szabó Mihály írta le,
a fotókat Szabó Kinga és Herein Gyula készítették.


2009-06-15